Figyeljünk a korábbi fegyelmikre!

Az egyik alapprobléma az szokott lenni, hogy a labdarúgó nem tölti le az illetékes fegyelmi bizottság által rá kiszabott fegyelmi büntetését és kezdő vagy cserejátékosként szerepel olyan bajnoki, kupa, torna vagy hivatalos barátságos, felkészülési mérkőzésén /FSZ 8. § (1) bekezdés o) pont/, amelyen még nem lenne játékjogosultsága. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy ez előfordulhat úgy is, hogy – abszurd esetben – valakit még évekkel korábban állítottak ki egy Magyar Kupa- (Pest megyei ágában rendezett) találkozón, amiért a játékos MK-mérkőzésre szóló eltiltást kapott, de azt nem töltötte/tölthette le (mert csapata kiesett) egyáltalán vagy teljes egészében. Ilyenkor – akárcsak bármely bajnokság vagy megyei kupa esetében – az eltiltás még érvényes az új idényben is. A másik gyakran előforduló eset, hogy a labdarúgó az adott bajnokság 5., míg kupa esetében az elért 3. sárga lapos figyelmeztetését követően nem hagyja ki a soron következő egy bajnoki vagy kupamérkőzését /LVSZ 37. § (1) bekezdés c) pont/. Ebben az esetben viszont, úgy a bajnokság, mint a kupasorozatok végén, törlődnek a sárga lapos figyelmeztetések, sőt még az 5. (bajnokság esetén) és a 3. (kupák esetén) sárga lapos figyelmeztetések utáni egy mérkőzéstől való eltiltások is /(LVSZ 37. § (1) bekezdés k) pont/. Vagyis, ha valaki – mondjuk – a bajnokság utolsó összecsapásán szedte össze az 5. (10., 15.) sárga lapját, akkor a következő idény első mérkőzését nem kell kihagynia. Itt emlékeztetnénk mindenkit, hogy minden labdarúgó-bajnokságbeli, illetve kupamérkőzésen kapott sárga lapos figyelmeztetését versenysorozatonként külön-külön kell nyilvántartani. FONTOS: a Magyar Kupa, valamint a Pest Megyei Kupa két külön megmérettetés, ahogy például a különböző korosztályos bajnokságok is. Továbbá nyomatékosan szeretnénk felhívni minden érintett figyelmét, hogy a sárga lapos figyelmeztetések – a mérkőzésjegyzőkönyvek alapján vezetendő – nyilvántartása minden egyes labdarúgó-szakosztály saját felelőssége, a rendszer ezen szolgáltatása – egyelőre – csak tájékoztató jellegű. Átigazoláskor a sárga lapos figyelmeztetéseket és az eltiltásokat is „viszi magával” az érintett labdarúgó az új sportszervezetébe. A fegyelmi bizottság által kirótt eltiltások – ilyen a kiállítás utáni büntetés is – esetében a határozat szövege a mérvadó (időre vagy mérkőzésre szól-e, adott bajnokságra/korosztályra vagy többre, esetleg minden szakágra stb.), míg a sárga lapoknál a versenysorozat és/vagy a korosztály, továbbá az, hogy az egyesület első- vagy esetleg tartalékcsapatáról van-e szó. Utóbbi esetben ugyanis a felnőtt első csapatban szerzett lapo(ka)t szintén csak a felnőtt első csapatban kell figyelembe venni, a felnőtt tartalékgárda esetében nem. Tehát, ha – mondjuk – valamelyik NB I-es sportszervezet NB III-ban szereplő tartalékcsapatából átigazolna egy játékos idény közben, három szerzett sárga lappal a háta mögött egy „megye-egyes” gárdába (amely a sportszervezet elsőszámú csapata), akkor oda nem viszi magával a sárgákat. Viszont, ha ennek a sportegyesületnek van egy „megye-hármas” tartalékcsapata is, akkor ott már kellene számolni a korábban begyűjtött három lappal. A szabályozások egyébként nem változtak, így könnyebbek sem lettek, érdemes lesz tehát ebben az évadban is résen lenni.

---