Jogosulatlan játék gyanúját vizsgálva ülésezik a Fellebbviteli Bizottság november 2-án

Soron következő ülésén érdekesnek tűnő versenyügy tárgyalása kapcsán ül össze a Pest megyei Fellebbviteli Bizottság.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Pest Megyei Igazgatóság Versenybizottsága egy elektronikus levélben az igazgatósághoz érkezett bejelentést követően 2017. október 9-én versenyügyi eljárást indított. Az ügyben október 13-án született meg – hosszas tanácskozás után – a döntés, amely nem állapított meg jogosulatlan játékot.

Az első fokú határozattal szemben a hatályos Labdarúgás Versenyszabályzatának (továbbiakban: LVSZ) V. fejezet, 4 bekezdés, 54. § (3) pont d) alpontja alapján („Az elsőfokú versenyügyi határozat ellen fellebbezésre jogosult: az MLSZ Főtitkára, illetve a megyei (budapesti) igazgatóság igazgatója, ha a döntést saját szervezete hozta.”) hivatalból fellebbezést nyújtott be az MLSZ Pest megyei vezetője.

Az érdekes és tanulságos eset részletes összefoglalására az alábbiakban teszünk kísérletet.

A Gödöllői Egyetemi AC 2017. július 26-án halasztási kérelmet nyújtott be az MLSZ PMI Versenyirodájára, élve a Pest megyei II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó-bajnokság hatályos, 2017/2018. évi versenykiírása 17./L) pontjával /„Az egyetemi és/vagy főiskolai csapat(ok) augusztusi mérkőzését/mérkőzéseit – amennyiben az egyetemi és/vagy főiskolai csapat ezt hivatalosan, írásban kérelmezi – a versenyiroda hivatalból későbbi időpontra halaszthatja.”/. A gödöllőiek beadványukban az első két fordulóbeli mérkőzésük (Pilisszentiván – GEAC és GEAC – VS Dunakeszi) későbbi időpontra történő áthelyezését kérelmezték, amelybe a versenyiroda bele is egyezett.

Mivel a fentebb részletezettek még az őszi időpont-beállítások véglegesítése (2017. július 30.) előtt megtörténtek, ezért a szóban forgó találkozók – technikailag – eleve nem az aktuális fordulók időpontjára lettek beállítva, hanem ezektől eltérő, szeptemberi dátumra (a kérdéses összecsapás például 2017. szeptember 20-ra). Ezt az esetet a versenybizottság nem a klasszikus értelemben vett (tudniillik: a két csapat közös megegyezését a versenyiroda jóváhagyja) halasztásként értelmezte, hanem sokkal inkább hivatalból későbbi időpontra történő kiírásként.

A versenybizottság az eset vizsgálatakor az LVSZ II. (2.) fejezet, 13. § (2) bekezdés b) pontját, és annak 1) alpontját („A későbbi időpontban vagy újrajátszott felnőtt bajnoki-, vagy kupa mérkőzésen nem játszhat az a labdarúgó, aki: sportszervezetébe az eredeti mérkőzésnap után lett le- vagy átigazolva, tehát a kisorsolt eredeti napon nem volt még a sportszervezet labdarúgója…”) vette először figyelembe, majd az LVSZ II. (2). fejezet, 13. § (2) bekezdés d) pontját („A Versenybizottság által elhalasztott fordulóban, vagy mérkőzésen nem játszhat az a labdarúgó, aki a mérkőzés új játéknapján eltiltás, vagy játékjogának felfüggesztése miatt nem rendelkezik játékjogosultsággal. Az elhalasztott forduló mérkőzéseit úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is a későbbi időpontjára lettek volna kisorsolva.”).

A versenybizottság véleménye szerint az idézett szabályok közül az elsőt annak ellenére nem lehet egyértelműen az esetre alkalmazni, hogy fent nevezett játékos „a kisorsolt eredeti napon nem volt még a sportszervezet labdarúgója”, ugyanis a fentebb részletezettek miatt a versenybizottság úgy értékelte, hogy a mérkőzés nem „későbbi időpontban” lett lejátszva, hanem annak „eredeti” játéknapján, 2017. szeptember 20-án. Az idézett szabályok közül a második szintén nem fedi le teljesen a szóban forgó esetet, hiszen nem az egész forduló, hanem csak egy mérkőzés elhalasztására került sor.

Vagyis – a versenybizottság véleménye szerint – a versenykiírás adta lehetőségből kialakult helyzetet az LVSZ hivatkozott részei alapján nem lehetett egyértelműen sem pró, sem kontra eldönteni, ezért úgy döntött, hogy Szávuj Zoltán (224 272) – akinek átigazolási kérelmét a VS Dunakeszi sportszervezete augusztus 31-én nyújtotta be – a szóban forgó mérkőzésen nem szerepelt jogosulatlanul.

A fellebbezés szerint a szóban forgó esetben a hatályos LVSZ II. fejezet, 2.3. bekezdés, 15. § (1) pont h) alpontját kellett volna elsősorban figyelembe venni, amely kimondja: „Nem rendelkezik játékjogosultsággal, ezért a mérkőzésen nem léphet pályára, (illetve ha pályára lép az jogosulatlan játéknak minősül) az a labdarúgó, aki: a bármely okból később lejátszott felnőtt korosztályú mérkőzésen játszik, de az eredeti kisorsolt játéknapot követően kapott igazolást, átigazolást a sportszervezetéhez, kivéve, ha mérkőzés újrajátszására a téli átigazolási időszak után kerül sor”.

A szokványosnak nem nevezhető versenyügyben a Fellebbviteli Bizottság mondhatja ki a végső szót november 2-án, csütörtökön.