Ma van a Magyar Sport Napja

A hazai sport tiszteletére minden évben május hatodika a Magyar Sport Napja, amelyet 2000 óta évről évre megünnepelnek. Eme jeles nap keletkezéstörténete egészen a 19. századig nyúlik vissza, egészen pontosan 1875. május 6-ig, ekkor rendezte meg ugyanis a Magyar Athletikai Club Európában az első szabadtéri sportversenyt, melynek helyszíne Budapest volt. A sporttörténelmi jelentőségű eseménynek az első Orbán-kormány 2000. május 2-án hozott határozata állít méltó emléket minden év május 6-án.

A Magyar Sport Napján a hazai sporttársadalom, az olimpiai mozgalom tagjai évről évre megemlékezésekkel adóznak sportéletünk nagyságai előtt, élő legendáinkat, a nemzetnek oly sok büszkeséget és dicsőséget szerzett kiválóságainkat pedig díjakkal jutalmazzák ezen ünnepi alkalmon.

Magyarországon a sport 2010 óta kiemelt stratégiai ágazatnak számít, az elmúlt évtizedben hazánk sok-sok rangos és sikeres világ-, illetve kontinentális eseménynek adott otthont.

Sajnos az idei ünnepségeket és megemlékezéseket jelentősen beárnyékolja a hazánkat március közepén utolérő koronavírus-járvány, amely a gazdaság, a turizmus, a kultúra mellett nem kímélte a hazai és nemzetközi sportéletet sem. A járvány beköszönte óta ugyanis semmilyen sporteseményre nem kerülhetett sor Magyarországon sem, legyen szó egyéni vagy éppen csapatsportágakról.

Az idei Magyar Sport Napja emiatt sok szempontból kétségkívül más, mint az eddigiek, ugyanakkor a sportélet újraindulásának, a remélt-vágyott jövőbeli sikerek irányába némi fényt jelenthet abban a bizonyos alagútban. Nem véletlenül mondjuk ezt, hiszen a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének május 4-én, hétfőn meghozott döntése értelmében labdarúgásban az OTP Bank Liga a 26. fordulóval, a férfi Magyar Kupa pedig az elődöntőkkel folytatódik május második felében, valamint lejátsszák a Simple Női Ligában a Bajnokok Ligájába jutásról döntő mérkőzéseket.

Ugyanakkor a sokak által hazánkban is nagyon várt, a 12 rendező európai nagyváros egyikeként Budapesten is megrendezendő felnőtt férfi labdarúgó Európa-bajnokságra a járványveszély miatt idén nem kerülhet sor, azt ugyanis egy évvel elhalasztotta az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA). A futballnál maradva, ugyancsak áldozatául esett a járványnak a magyar U17-es korosztályú válogatott számára kiírt elitkörös selejtező is, amelyen a mieink az észtországi kontinensviadalra Franciaország, Svédország és Norvégia legjobbjai ellenében kvalifikálhatták volna magukat a felcsúti Pancho Arénában.

Ugyancsak hazai környezetben léptek volna pályára hasonló korú lányaink, akik Szombathelyen, a Haladás Sportkomplexumban Románia, Izland és Oroszország nemzeti együttesei ellen vívhatták volna ki a továbbjutást.

A magyar sport számára örömöt és szomorúságot egyaránt adott az idei, a sport szempontjából is eddig sajnos igencsak csonkára sikeredett esztendő, hiszen január végén férfi vízilabda-válogatottunk az impozáns Duna Arénában a döntőben Spanyolországot legyőzve lett Európa-bajnok, míg női válogatottunk a „kisdöntőben” Hollandiát maga mögé utasítva szerezte meg a bronzérmet.

Az egyetemes magyar sport sajnos fájdalmas veszteségeket is kénytelen volt elszenvedni, hiszen február 12-én, hosszú, súlyos betegség következtében 72 éves korában elhunyt Wichmann Tamás, 9-szeres világ-, 3-szoros Európa-bajnok, 2-szeres olimpiai ezüstérmes és 1-szeres bronzérmes kenus, míg február 29-én, életének 93. esztendejében távozott Székely Éva (az MTI mellékelt fotóján), az 1952-es helsinki olimpia 200 méteres mellúszóbajnoka, az 1956-os melbourne-i játékok ezüstérmese, 2004 óta a Nemzet Sportolója.

Székely Éva, Helsinki olimpiai bajnoka

A Magyar Sport jeles napján a nagyszerű sikerek letéteményesei között valamennyi, már elhunyt egykori sportnagyjainkra is tisztelettel emlékezünk.
(kk)