Ezúton tájékoztatjuk, hogy a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendeletben történt módosítások miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Elnöksége 2022. január 11. napján megtartott ülésén, ELN-2/2022. (01.11.) számú határozatával módosította a Fegyelmi Szabályzatot (FSZ), amely 2022. január 14. napján lépett hatályba és rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett fegyelmi ügyekben kell alkalmazni.
Az FSZ módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata az MLSZ honlapon elérhető (dokumentumtar.mlsz.hu). A módosítással érintett §-ok a szabályzat 1. oldalán vannak feltüntetve. A szabályzatban történt változások közül a leglényegesebbeket röviden összefoglaltuk.
43. § (1) bekezdés
Az új előírások értelmében a tárgyalás nélküli eljárások esetén kizárólag írásban, a tárgyalás tartása melletti eljárás esetén írásban és szóban is előterjeszthető védekezés.
44. §
A szabálypont – többek között – előírja, hogy a játékvezetői jelentésben rögzített fegyelmi vétség(ek) esetén külön értesítés nélkül indul eljárás, míg minden más esetben külön értesítéssel történik az eljárás indítása.
Az értesítéssel indult eljárás nem jelenti automatikusan tárgyalás tartását, csak azt, az érintett értesítve lesz arról, hogy vele szemben eljárás indul(t). A tárgyalás mellőzéséről vagy tárgyalás szükségességéről (tartásáról) a Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: FB) elnöke dönt az eljárás során.
45. § (1) bekezdés
A külön értesítéssel történő fegyelmi eljárás indítása esetén az FB elnökének az eljárás indításától számított 1. munkanap végéig írásban kell értesítenie az eljárás alá vontat (labdarúgót, sportszakembert vagy sportszervezetet) az eljárás megindításáról, az eljárás megindításához vezető tényállásról, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokról és a bizonyíték(ok)ról.
A fegyelmi eljárások során a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható személynek vagy sportszervezetnek joga van védekezést előterjeszteni.
Az értesítés nélküli (azaz a játékvezetői jelentésben rögzített vétség/ek/ miatti) fegyelmi eljárásnál a játékvezetői jelentés keletkezésének, míg az értesítéssel történő fegyelmi eljárásnál a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételének napját követő 1. (első) munkanap végéig (éjfélig) terjeszthető elő védekezés.
Az értesítés kézhezvételét az FSZ 55. § (3) bekezdés a) pontja alapján fogjuk számítani. Az idézett pont így rendelkezik: „Amennyiben a kézbesítés a sportszervezet nevezési lapon bejelentett elektronikus elérhetőségére, elérhetőségeire (e-mail címére, címeire) történik, köteles a kézbesítést 3 napon belül a küldő e-mail címre visszaigazolni. Ha ez nem történik meg a kézbesítést a megküldés napjától megtörténtnek kell tekinteni.”
Az érintett személy vagy sportszervezet érdemi védekezését írásban, kizárólag az FSZ 1. sz. mellékletét képező nyomtatvány (a szükséges nyomtatványok az alábbi linkekre kattintva tölthetők le: MLSZ Központ által szervezett versenyrendszerek esetén vagy megyei igazgatóságok által szervezett versenyrendszerek esetén) használatával terjesztheti elő.
Amennyiben a védekezést nem a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsítható személy vagy sportszervezet írja alá, vagy nem az előírt határidőben kerül beküldésre, akkor a beadványban foglaltakat a fegyelmi határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az arra jogosult az előírt határidőig védekezést nem nyújt be, akkor az FB a fegyelmi határozatot a rendelkezésére álló dokumentumok alapján hozza meg.
Az FB elnöke a fegyelmi eljárás során jogosult a megfelelő határozat meghozatalához szükséges bizonyítékok (adatok) beszerzésére, kiegészítésére. Az újonnan beszerzett, kiegészített bizonyítékokról (adatokról) az érintett személyt vagy sportszervezetet 1 (egy) munkanapon belül tájékoztatni kell, aki vagy amely a tájékoztatás napját követő 1. (első) munkanap végéig írásban érdemi védekezést terjeszthet elő.
Az FB elnöke, amennyiben indokoltnak tartja, elrendelheti a fegyelmi eljárás elektronikus hírközlő hálózat útján történő lefolytatását.
51. § (1) bekezdés
A szabálypont meghatározza, hogy mely esetekben kötelező tárgyalást tartani, továbbá kimondja, hogy a tárgyalás tartására kötelezett eljárások mellett az FB elnöke által saját hatáskörben elrendelt tárgyalás tartásával történő eljárásokon kívül valamennyi határozathozatal tárgyalás mellőzésével történik, amelyekre az eljárás alá vont részéről nem kérhető tárgyalás tartása.
MLSZ PMI
Fegyelmi Bizottság