Elhunyt Varga Zoltán, a magyar futball legendás zsenije
2010. április. 10., 13:18
|
Varga Zoltán április 9-én, péntek este nyolc percet játszott egy öregfiúk meccsen a fővárosi Kövér Lajos utcai Danuvia-pályán, majd a szünetben szólt, hogy nem érzi jól magát, cserét kért. Nem sokkal később összeesett, a játékostársai próbálták újraéleszteni, ám sem ők, sem az időközben kiérkező mentők nem tudtak segíteni rajta. Varga Zoltán a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség felkérését a közelmúltban elfogadva májusban tartott volna szakmai előadást az amatőr és az utánpótlás-bajnokságokban dolgozó edzők részére. Távozása mérhetetlen fájdalom szeretteinek, tisztelőinek, és felbecsülhetetlen veszteség a magyar futball számára.
Varga Zoltán április 9-én, péntek este nyolc percet játszott egy öregfiúk meccsen a fővárosi Kövér Lajos utcai Danuvia-pályán, majd a szünetben szólt, hogy nem érzi jól magát, cserét kért. Nem sokkal később összeesett, a játékostársai próbálták újraéleszteni, ám sem ők, sem az időközben kiérkező mentők nem tudtak segíteni rajta. Varga Zoltán a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség felkérését a közelmúltban elfogadva májusban tartott volna szakmai előadást az amatőr és az utánpótlás-bajnokságokban dolgozó edzők részére. Távozása mérhetetlen fájdalom szeretteinek, tisztelőinek, és felbecsülhetetlen veszteség a magyar futball számára.
Varga Zoltán, a Ferencváros és a magyar válogatott korábbi világklasszis játékosa 1944. december 31-én született Válon (1945. január elsején anyakönyvezték), Fejér megyében. A Ferencvárosban vált országszerte ismert és elismert játékossá, itt kezdte profi karrierjét. A nagycsapatban 1961 és 1968 között játszott, amely időszak a klub második világháború utáni történelmében az egyik legsikeresebb volt. Varga 135 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, 53 gólt lőve. Összességében 234 hivatalos mérkőzésen 85 gólt ért el zöld-fehér színekben. A klub - Varga Zolival a soraiban - bajnok lett az 1962/63-as, az 1964-es, az 1967-es és az 1968-as NB I-es idényben is. Ezekben az években a Fradi, mint Európa egyik legjobb klubcsapata, sorozatban bejutott a Vásárvárosok Kupája nevű, nagy európai klubcsapatoknak rendezett nemzetközi tornára is. (Mai utódja az Európa-liga.) Az 1962/63-as idényben az elődöntőig jutottak Vargával a sorban, majd két évre rá, 1964/65-ben megnyerték azt. A siker nem szakadt meg, 1967/68-ban a másodikok lettek. Mivel a mexikói olimpián Varga elhagyta az országot, így lezárult sikeres korszaka a Ferencvárosnál. Többé játékosként magyar klubban nem játszott.
A Sportszelet felvétele 2004. szeptember 4-én, szombaton délelőtt készült Varga Zoltánról a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium Bajcsy-Zsilinszky Endre úti irodájában, interjúkészítés közben. Varga ekkor az Aszód edzője volt. Az akkori beszélgetés teljes egészében itt olvasható
1964 és 1968 között 12 alkalommal szerepelt a válogatottban és 2 gólt szerzett. Az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerző csapat tagjaként debütált a válogatottban. 1966-ban részt vett az angliai világbajnokságon, de sérülése miatt nem léphetett pályára. 1964-ben a tokió olimpián aranyérmet szerzett csapat tagja. Négyszeres olimpiai válogatott. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián is a keret tagja volt, de a mérkőzések megkezdése előtt elhagyta az olimpiai tábort és nem tért vissza Magyarországra. Ezt követően külföldi csapatokban futballozott, játszott többek között a német Hertha BSC-ben (1970-től 1972-ig), a skót Aberdeen-ben (1972/73), a holland Ajaxban (1973/74), a német Borussia Dortmundban (1974 és 1977 között) és a belga Gentben (1977) is. Technikailag a világ egyik legjobbjának tartották, a visszaemlékezések szerint ollózós góljai élményszámba mentek, cseleit olyan sebességgel hajtotta végre, ami akkor igen szokatlan volt.
1996-ban tért haza, miután elvégezte a kölni edzőképző főiskolát. A Ferencváros edzője lett, az előtte 6. helyen végzett együttessel bronzérmet szerzett. A görög Olympiakosz ellen érte el első nagy sikerét, a Fradi az UEFA-kupában kiverte görög ellenfelét. A következő körben Vargáék legyőzték hazai pályán a Newcastle-t, de idegenben simán búcsúztak. A Fraditól való dicstelen távozása után rövid ideig Kispesten volt edző, majd a korábban kilenc évig a másodosztályban szenvedő Dunaferrt felhozta az NB I-be, ahol újoncként az 5. helyen végzett csapatával. Később dolgozott Diósgyőrben, kétszer Győrben is, 2004-ben pedig a Pest megyei I. osztályú Aszódnál. Az utóbbi években televíziós szakkommentátorként volt jelen a honi futballközéletben, Gyulán fiatal futballistákkal foglalkozott a Kiss-Rigó László szeged-csanádi egyházmegyei püspök által alapított Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia szakmai tanácsadójaként. 2004-ben VABU Sport néven Aszód ismert vállalkozójával, korábbi polgármesterével, Buzás Jánossal közös sportszergyártó vállalkozást alapított.
Varga Zoltán volt az egyetlen magyar labdarúgó, akiről korábban még irodalmi alkotás is született, az Új Írásban, 1968-ban Kiss Ferenc írta róla: "Ha költő lenne, egy egész ívet kapna az új irodalomtörténetben, s az Arany Bikában Magyari Jóska barátságból húzná el a nótáját, mint mindenkinek, aki mestere a szakmájának. Varga Zoltán a futball művésze..."
Esterházy Péter Kossuth-díjas író, publicista Utazás a tizenhatos mélyére című alkotásában így írt Varga Zoliról: "(...) Minden pályagondnokról, így erről is, Karlóék jutnak az eszembe, a pár, Karló és Mari. Sokáig része voltak az életemnek. Utoljára talán azon a Ferencváros - Újpesti Dózsa meccsen, vulgo Fradi-Dózsán láttam őket, amikor Varga Zoli oda-vissza felbőrözte a Noskó nevűt. A félpályánál történt, úgy a K szektor előtt, Varga finoman áttolta Noskó lába között a labdát, nem rúgta, még csak nem is gurította, tényleg úgy tolta, noszogatta, mint akinek mindez igazán nem fontos. De fontos volt. Tudta ezt minden néző, és tudta Noskó is. Villámgyors, gonosz mozdulattal megfordult hát, és akár egy felbőszült bika rontott Vargára - aki már ismét a labda mellett állt, és elképesztő flegmával visszapaskolta azt, ő maga pedig kicsit hátrább lépett, mint aki csupán udvarias, mint akinek nincs is köze itt semmihez, kívülálló, ugyanolyan néző, mint én vagy te, lám, itt van hát ez a derék ember, ez az újpesti sporttárs, aki most oly érdekfeszítő és drámai küzdelmet folytat evvel az ide-oda bóklászó labdával, no lám, no lám, mire megy vele… (...)"
Varga Zoltán
Született: Vál, 1944. december 31.; Posztja: jobbösszekötő, középpályás; A Ferencvárosban (összesen): 234 meccs/85 gól (1961 és 1968 között); Az A-válogatottban: 12/2 (1964 és 1968 között); Az olimpiai válogatottban: 1/0 (1964); Sikerei játékosként: 4-szeres magyar bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), Eb-bronzérmes (1964), olimpia bajnok (1964), VVK-1. (1965), VVK-döntős (1968).
A Sportszelet című közép-magyarországi sportlap 2004. szeptember 9-i számában, aszódi edzősködése idején közölt hosszabb lélegzetvételű interjút Varga Zoltánnal, amelynek címét az interjúalanytól kölcsönözte: "Profinak lenni az amatőrök között is". (A teljes korabeli beszélgetés itt olvasható.) Varga mentalitásáról, a futball iránti elkötelezettségéről, hitvallásáról, megszállottságáról, fanatizmusáról mindent elárul ez a mondat. Váratlan, felfoghatatlan halála valahol talán szimbolizálja a zseni Varga Zoli evilági küldetését: a fociért élt, maradandót, felejthetetlent alkotott, érte és miatta nagyon sokat szenvedett, s végül futballozás közben hunyt el... Emlékét örökké megőrizzük.
Az utóbbi években "csak" a magyar labdarúgásból hiányoztál (de onnan nagyon), most már sajnos a teljes földi létből... Szívünkben, emlékeinkben, gondolatainkban viszont kitörölhetetlenül ott voltál eddig is, s ezután is ott maradsz. Halhatatlan legendaként.
Lassan a végéhez közeledik a Pest Vármegyei Futsal7végék 2024/2025-ös szezonja, de az utolsó előtti hétvégére is marad azért még bőven izgalom, ugyanis február 22-én és 23-án véget érnek az U11-es torna I., valamint az U13-asok I. és II. osztályának küzdelmei. Az előzetes program alapján ezúttal tizenegy helyszínen összesen 207 mérkőzést játszanak majd a csapatok.
Az MLSZ Pest Vármegyei Igazgatóság Versenyiroda hétfő délután elkészítette a Pest Vármegyei Kupa 5. fordulójának (negyeddöntők) párosításait, amelynek tétje egyben – a korábbi éveket alapul véve – a MOL Magyar Kupa-főtáblára kerülés is lesz. A címvédő, az előző körben Maglódon győztes Gödöllő ezúttal az Albidok-Kartalt búcsúztató Százhalombattához látogat. A legjobb négy közé jutásért március 26-án, szerdán lépnek pályára a csapatok.
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 22. § (2)-(3) bekezdései, lehetőséget teremtenek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára, hogy az államtudományi, a katonai és a rendészeti képzési területen a nem önköltséges alapképzési szakokra – az egyetem által meghatározott feltételek megléte esetén – sportösztöndíjas hallgatókat vegyen fel. Ennek kapcsán az egyetem összeállította azt a feltételrendszert, melyet a sportösztöndíjak odaítélése esetén figyelembe kell venni.
