Hétfőn búcsúztatják Palotai Károlyt

Palotai Károlynak sikerült az, ami csak nagyon keveseknek. Előbb labdarúgóként, majd aktív játékos-pályafutását befejezve játékvezetőként, később pedig sportvezetőként is rendkívül sikeres pályafutást tudhatott magáénak. A Viharsarokból származó felejthetetlen sportember 1935. szeptember 11-én született Békéscsabán. Kezdetben szülővárosában, 1955-től pedig Győrben letelepedve a helyi Győri Vasas ETO-ban futballozott. Ezt egy rövidke – akkori nevén – nyugatnémet légióskodás követte Freiburgban, majd 1958-tól ismét Győrött futballozik, egészen 1967-ig. A zöld-fehérekkel 1963-ban bajnoki címet szerez. A Magyar Népköztársasági Kupában még több sikert arat, hiszen három egymást követő évben: 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben egyaránt magasba emelheti a rangos trófeát. Visszakanyarodva 1964-hez, a nemzeti válogatott tagjaként hatalmas sikert ér a tokiói olimpián, amikor is aranyérmes lesz, noha a fináléban sérülése miatt nem szerepelhet. Egy évvel később – ugyancsak a Győri ETO színeiben – a Bajnokcsapatok Európa Kupájában az elődöntőig út el, ahol a portugál Benfica tudja csak megállítani az ETO-t.

Sikeres volt játékosként...

Labdarúgó-pályafutását befejezve sem szakad el szeretett sportágától, hiszen játékvezetőként arat komoly sikereket, gyűjti be rangos elismerések garmadáját. Még aktív játékosként, 1959-ben vizsgát tesz, majd 1969-től már NB II-es sípmester, 1970-től pedig élvonalbeli játékvezető lesz. 1974-ben Ferencváros – Komlói Bányász MNK-döntőt (a Magyar Kupa jogelődje) vezethet. Ez persze korántsem a végállomás, sőt elmondhatja magáról, hogy a következő években mind hazai, mind nemzetközi téren a legfoglalkoztatottabb játékvezetők közé tartozik. Három világbajnokságon: 1974-ben (az NSZK-ban), 1978-ban (Argentínában) és 1982-ben (Spanyolországban) működik közre, ami pedig a kontinensviadalokat illeti, az 1980-as olaszországi és az 1984-es franciaországi Európa-bajnokságon vehetett részt játékvezetőként. Sikerekben gazdag pályafutásából nem marad(hat)tak ki az olimpiai játékok sem, az 1976-os montreali játékokon egy Torontóban megrendezett Brazília – Izrael (4–1) negyeddöntőt dirigálhatott. A különböző nemzetközi kupákban is bőségesen kijutott számára a sikerekből, hiszen nem kevesebb, mint négyféle kiírás összesen öt (!) döntőjében vezethetett. A Bajnokcsapatok Európa Kupájában (BEK) 1976-ban és 1981-ben, a Kupagyőztesek Európa Kupájában 1979-ben, az UEFA Kupában 1975-ben, míg az európai Szuperkupában 1978-ban bízták rá a döntő mérkőzés levezetését.

... és sikeres lett játékvezetőként is

Sportvezetőként hazai és nemzetközi játékvezető-ellenőrként (1985 és 2005 között), FIFA-instruktorként egyaránt tevékenykedett. 1971 és 1990 között a Győr-Moson-Sopron Megyei Sportigazgatóság helyettes vezetője, 1983 és 1985 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, 1990 és 1998 között pedig a Győr-Moson-Sopron Megyei Labdarúgó Szövetség elnöke volt. Ezzel párhuzamosan 1990 és 2006 között a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Testületének elnökhelyettese, majd a Játékvezető Bizottság alelnöke volt. Az év sportolója, Aranysíp, Aranyjelvény, Bauer Rudolf-sportdíj, Szent László-díj, Győr díszpolgára, Magyar Érdemrend lovagkeresztje, az UEFA életmű-díjasa, Príma-díj, Békéscsaba halhatatlan sportcsillaga – csak néhány elismerés a teljesség igény nélkül azok közül, amelyeket Palotai Károly páratlan sikerekben gazdag pályafutása során megkaphatott. Emlékét örökre megőrzi a magyar és a nemzetközi labdarúgó-társadalom. Nyugodjék békében!