Mától Pest vármegye a hivatalos elnevezés a magyar labdarúgásban is

A futball vonatkozásában ahhoz, hogy a vármegye elnevezés hivatalossá váljon, a Magyar Labdarúgó Szövetség első és legfontosabb gyakorlati teendője ezzel kapcsolatban az alapszabály megváltoztatása volt. Erre legkorábban az április 21-én, pénteken megtartott küldöttközgyűlésen nyílt lehetőség, amelyen a küldöttek a megyék vonatkozásában „ratifikálták” a vármegyei megnevezést, mint hivatalos formát. Ennek értelmében április 24-től kezdődően az eddigi megyei igazgatóságok vármegyei igazgatóságokká váltak, mindenkori vezetőjüket a területi igazgató megnevezés illeti meg. (A pénteki MLSZ-közgyűlésről szóló beszámoló itt olvasható: https://szovetseg.mlsz.hu/hir/megtartotta-eves-kuldottkozgyuleset-a-szovetseg)

Az április 24-től hatályos és használandó elnevezések a területi igazgatóságok vonatkozásában:
– Bács-Kiskun Vármegyei Igazgatóság
– Baranya Vármegyei Igazgatóság
– Békés Vármegyei Igazgatóság
– Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Igazgatóság
– Budapesti Igazgatóság
– Csongrád-Csanád Vármegyei Igazgatóság
– Fejér Vármegyei Igazgatóság
– Győr-Moson-Sopron Vármegyei Igazgatóság
– Hajdú-Bihar Vármegyei Igazgatóság
– Heves Vármegyei Igazgatóság
– Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Igazgatóság
– Komárom-Esztergom Vármegyei Igazgatóság
– Nógrád Vármegyei Igazgatóság
– Pest Vármegyei Igazgatóság
– Somogy Vármegyei Igazgatóság
– Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Igazgatóság
– Tolna Vármegyei Igazgatóság
– Vas Vármegyei Igazgatóság
– Veszprém Vármegyei Igazgatóság
– Zala Vármegyei Igazgatóság
Érdekesség, hogy az egyes területi egységek közül egyedül a Budapesti Igazgatóság neve nem fog változni. A vármegye, mint szervezeti egység bevezetése számos, a napi munkában való folytonosság megteremtése érdekében kötelező érvénnyel végrehajtandó változtatást (pl. közösségi média profilok, honlap, igazgatósági címer, molinók, oklevelek, versenykiírások, paramétertáblák stb.) tesz szükségessé, amelyek azonban az illetékességi területhez tartozó sportszervezetek irányában nem jelentenek látványos, az eddigi kapcsolattartást alapjaiban felülíró módosításokat, legfeljebb némi „finomhangolásról” van szó.

Az ezeréves magyar államiság szimbóluma

Mint azt fentebb már írtuk, Magyarország kormánya tavaly nyáron dr. Kocsis Máté, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetőjének előterjesztésére fogadta el a vármegyék visszaállításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek Magyarországon történelmi hagyományai vannak. A 2022 júliusában elfogadott törvény előterjesztése az alábbi indoklást tartalmazta: „(...) a vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti. A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése (...)”
A rendelkezés 2023. január 1-jén lépett hatályba. A vármegyék újbóli bevezetésével tavaly decemberben több mint ezer jogszabályt kellett az országgyűlésnek módosítania, hogy eleget tegyen az Alaptörvény ezen változtatásának, így például a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben például a megyei önkormányzatok vármegyei önkormányzatokra, a megyei közgyűlések vármegyei közgyűlésre, míg az eddigi kormánymegbízott megnevezés pedig főispánra változik.

A vármegyéről röviden

A vármegye, mint alapvető magyar közigazgatási egység megjelenése már a keresztény magyar állam megalapítója, I. (Szent) István király uralkodása idejére esik, aki a maga korában ötven vármegyét szervezett az ország területén, amelyek nem csupán közigazgatási egységként funkcionáltak, hanem gazdasági szereppel is bírtak, valamint az ország védelmét is szolgálták, központjukban a várakkal.
Törvényi szinten egyébként I. (Szent) László király törvénykezési gyakorlatában jelenik meg először a vármegye kifejezés, amelynek a katonai szerepe a 14. században igencsak felértékelődött, majd az oszmán-török hódítások idején az ország védelmének kulcsfontosságú gerincét jelentették, a katonai ellenállás szilárd támaszai voltak. Szerepük egészen a 18. századig felfelé ívelt, ebben az időben a vármegyeinek nevezett kis- és középbirtokos politikai pozícióinak megerősödését hozta magával. Az 1848-as polgári átalakulással a megjelenő önkormányzatiság mellett a vármegyék közigazgatási szerepe továbbra is fennmaradt, a szabadságharc idején és az ún. áprilisi törvényekben az ugyancsak használt megye kifejezés mellett a vármegye, mint hivatalos elnevezés is a köztudatban élt.

Noha a vármegyék szerepe, száma és területe a magyar történelemben gyakran változott, identitásképző szerepe évszázadokon át folyamatosan fennmaradt. Maga a megnevezés egészen a második világháború utánig, 1950-ig fennállt, hatályát az 1949. évi XX. törvény szüntette meg, helyét ekkortól vette át a megye megnevezés, amely az egykori tanácsi rendszer kialakulásával, illetve a megyerendezéssel vette kezdetét.